Kösd be magad!

A biztonsági öv szakértői becslések szerint világszerte több mint egymillió ember életét mentette meg feltalálása óta. Rövid közlekedéstörténeti áttekintés.

Minden bizonnyal sokunknak van olyan ismerőse, aki a biztonsági öv használatnak szükségességéről különféle anekdotákat tud mesélni. Ezek gyakran olyan közlekedési balesetről szólnak, amelynek során a szerencsés illető azért úszta meg a halálos sérülést, mert „épp nem volt bekötve”. Nem lenne igazunk, ha azt mondanánk, hogy nem létezik ilyen szerencsétlenség, de az esetek túlnyomó többségében ez a találmány igenis életmentőnek bizonyul. Amióta használjuk, bizonyítottan több mint egymillió ember köszönheti neki életet.

Kevesen gondolnánk, hogy a biztonsági öv feltalálása még a motorizáció elterjedése előtti időszakhoz köthető. Ezt a találmányt ugyanis George Cayleynek és az ő repülésért való végtelen rajongásának köszönhetjük. Az angol úriember különböző repülésre alkalmas járműveket próbált létrehozni, és tesztpilótáit repülés közben szerette volna valamivel az ülésben tartani. Így találta fel a kétpontos biztonsági övet, amelyet aztán a később megjelenő „lovas taxikban” is előszeretettel alkalmaztak az ezredfordulót követően.

Érdekes adalék, hogy az övet az 1930-as évekig nem az esetleges ütközések elkerülése okán tartották hasznosnak. Alkalmazásának célja sokkal inkább az volt, hogy a különféle járművek utasai – a korabeli útviszonyok miatt – ki ne essenek a rázkódás következtében. Egészen az 1950-es évekig kellett várni a találmány továbbfejlesztésére.

Ez a Volvo svéd mérnökének, Nils Bohlinnak a nevéhez fűződik, aki 1958-ban megalkotta a mai napig is használatos „három pontos” biztonsági övet. Az újítás (egyetlen egy öv használatával) egyszerre óvja a medencét és a felsőtestet.

A Volvo természetesen szabadalmaztatta a találmányt, ebből adódóan pedig joggal gondolhatnánk, hogy ezért a későbbiekben komoly bevétele származott. A cég azonban egyik autógyártótól sem kért ellentételezést a találmány beépítéséért, ami igen nagyvonalú és szép gesztus volt. A svéd autógyár vezetője annak idején azzal nyugtázta a helyzetet, hogy „gyakorlatilag így minden egyes autóban van egy kicsi Nils Bohlinból”. Érdekesség, hogy szériagyártásban nem is a Volvo, hanem a Mercedes alkalmazta elsőként a tehetséges mérnök találmányát.

A statisztikák alapján elmondható, hogy a halálos kimenetelű ütközéses balesetek nagy részében a nyak és a mellkas sérül, tehát a fő cél ezeknek a sérüléseknek a megakadályozása. Az alábbi ábra az ütközések során fellépő biztonsági kockázatokat és a különböző biztonsági öv megoldások nyújtotta védelem hatékonyságát szemlélteti. Ez alapján egyértelműen megállapítható, hogy a hárompontos öv adja a legnagyobb védelmet.

Fontos megjegyezni, hogy a biztonsági öv akkor lesz igazán hatékony, ha megfelelően használjuk. Különösképpen érdemes figyelmet fordítani a fejtámlák megfelelő beállítására.

Egy ütközéskor az első tizedmásodpercben a legnagyobb a test gyorsulása. Ez annyit jelent, hogy a test hirtelen előrelendül, majd amikor az öv megfeszül, keletkezik egy visszarántó erő, ami a fejtámla nélkül vagy egy rosszul beállított fejtámla mellett halálos kimenetelű lehet. Ma már egyébként nem lehet újonnan forgalomba helyezni olyan járművet, amelyben nincs állítható fejtámla.

Az embert ütközéskor érő hatás ugyanakkor nemcsak a jármű lassulásának mértékétől függ, de a test előrenyúlása és a biztonsági öv megfeszítése közötti időintervallumtól is. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a test és az öv megnyúlásának lassulása sokszor nagyobb, mint magának a járműnek a lassulása, éppen ezért a bekapcsolt öv nem lehet megcsavarodva, hisz ezzel csökken az energiaelnyelés mértéke, és súlyos vágásokat is okozhat. Ugyanennyire fontos az öv testméretünkhöz állítása, akár gyermekekről (ülésmagasító), akár kismamákról (övterelő) van szó.

Érdemes szót ejteni a teherautók és buszok esetében gyakran alkalmazott (általában) két pontos biztonsági övek fontosságáról is. Ezeknél a kategóriáknál különösen fontos szempont, hogy az öv a járművezetőt az ülésben tartsa (pl. egy esetleges járdaszegélyre hajtás következtében) hogy ne veszítse el uralmát a jármű felett. Az alábbi videó egy ilyen esetet mutat be:

Önmagában is veszélyes vállalkozás mellőzni a biztonsági övet, de a légzsákkal felszerelt járművek esetében különösen az. Megközelítőleg 200 km/h sebességgel nyílik ki (nem mellesleg óriási erővel), és ha a járműben tartózkodók nincsenek bekötve, a test előre esésének következtében végzetes ütés érheti őket. Éppen ezért az autógyártók minden lehetséges módon és trükkel arra ösztönzik az utasokat, hogy kapcsolják be övüket. Hol vizuális effektekkel, hol hangjelzéssel, vagy ezek kombinációjával érik el, hogy mindenki „kapcsoljon”, akármilyen rövid távot is szeretne megtenni. 

Erre már a járművezető-képzés során és az azt követő vizsgán is nagy hangsúlyt fektetnek (lásd a mellékelt ábrát, ami a forgalmi minősítő lap egy részletét mutatja). Ugyan korábban a jogszabály lehetőséget adott az oktatónak (oktatás közben), hogy legálisan mellőzze a biztonsági öv használatát (ezzel segítve a könnyebb beavatkozást), ez mára már számukra is kötelező, tekintettel a kis sebességnél bekövetkező koccanások, a megnövekedett forgalom és a tanulóvezetőket gyakrabban érő, hátulról történő ütközéses balesetek okozta sérülésekre.

Ha az eddig felsoroltak még nem voltak eléggé elrettentőek, akkor a büntetési tételekről is érdemes szót ejteni (ami nem csak pénzbírságot, de büntetőpontokat is jelenthet). Nemzetközi szinten Ausztrália volt az első olyan ország, ahol a biztonsági öv használatának elmulasztásáért büntetést szabtak ki. Mivel a KRESZ (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet) hazánkban is előírja mindenki számára az öv használatát (1977. március 31-től) a vezetőnek és az utasoknak is, így ennek elmulasztása esetén szabálysértést követünk el (Ütköztetés: KRESZ 48. § (4) bek. / Minősítés: Kkt. 20. § (1) kb). A szabályok betartása érdekében nem érdemes megfeledkezni a VÉDA (Közúti Intelligens Kamerahálózat) rendszerről sem, ami az övhasználat ellenőrzésére is alkalmas.

Büntetési tételek:

• Lakott területen belül: 10 000 Ft (közigazgatási bírság: 3 büntetőpont)
• Lakott területen kívül: 15 000 Ft (közigazgatási bírság: 3 büntetőpont)
• Gyorsforgalmi úton: 20 000 Ft (közigazgatási bírság: 5 büntetőpont)

A Belt up - Live on (https://beltedsurvivors.nz) nevű oldalon olyan balesetet szenvedők képei szerepelnek, akik a biztonsági övnek köszönhetik, hogy életben maradtak, tanulságos és egyben elrettentő példaként szolgálva.